Mikulásvirág-Euphorpia pulcherrima

Az év végi ünnepek közeledtével megjelenik a virágüzletekben az egyik legkedveltebb téli virág a Mikulásvirág-Euphorbia pulcherrima. Attraktív megjelenésének és csábító színeinek köszönhetően nehéz neki ellenállni. Szinte mindenkinek - akinek volt már mikulásvirága - vannak vele kellemetlen tapasztalatai. Nem könnyű megtartani, és ismételt „virágzásra” bírni, sokszor néhány hét alatt teljesen elpusztul, sőt elég egy alapos melléfogás, és pár napon belül lehullatja színes leveleit.

A „virágzást” nem véletlenül tettem idézőjelbe, ugyanis nem a virága a fő dísze, hanem a színes fellevele. Az 1. számú ábrán jellegtelen apró virágait látni.

1. számú kép

Ebben a cikkben röviden bemutatom a növényt, és megpróbálok olyan hasznos tanácsokat adni, amik hozzásegíthetnek ahhoz, hogy sikeresen neveljük a mikulásvirágot.

A mikulásvirág Közép- és Dél-Amerikából származik. Az alapfajból a nemesítésnek köszönhetően napjainkra megközelítőleg 100 fajtát kreáltak. Felleveleinek alapszínei a piros, fehér, bordó, vagy rózsaszín. Ezeknek árnyalataival, mintázataival is találkozhatunk. Van törpe, közepes és egy métert meghaladó magasságú is, kapható szimpla és dupla fellevelű. Egyszóval az ínyencek számára adottak a lehetőségek arra, hogy a karácsonyi dekorációjuknak megfelelő színben és méretben válasszanak mikulásvirágot.

A virág évelő, az alapfaj őshazájában inkább cserje, mint lágyszárú, végleges magassága két méter fölé és nőhet, sűrűn elágazódó, jellemzően cserjeformát ölt. A 2. számú képen egy szabadban nevelkedett mikulásvirág sövényt láthatunk.



2 számú kép - mikulásvirág sövény



Megtört szárából és leveléből a kutyatejfélékre jellemzően tejnedv folyik. Nagyobb mennyiségben elfogyasztva kellemetlen hatásokat idézhet elő emberben és kedvenc háziállatainkban. Érdemes tehát figyelni a kisgyerekekre.

Gyökérzetét hajszálvékony gyökér tömkelege alkotja. Egyik legnagyobb baj forrása pont ez a gyökértömeg, ami vékonyságának köszönhetően pillanatok alatt kiszárad. Őshazájában a trópusi esőerdőkben a talaj állandóan nedves, de nem pangóvizes. Az esőerdők lombfelületének hatalmas párologtató hatására a víz állandó körforgásban van. Amint aláhullik az égből a leveleken legurul az talajszintre, de egy része már a leveleken marad, onnan elpárolog. A talajt elérve abba beszivárog, ahol a mohó gyökerek rögtön fogyasztani kezdik. Ami a sekélyebben elhelyezkedő gyökerek nem tudnak felszívni a talaj mélyebb rétegeibe szivárog, ahonnan a hatalmas fagyökerek szívják ki, ezzel biztosítva, hogy ott ne gyűljön össze, nem álljon meg magas talajvízként, vagy ne keletkezzen felületi belvíz. Ennek a folyamatos vízáramlásnak köszönhető, hogy a talajban egyirányú mozgás alakuljon ki, azaz felülről lefelé, így talajsók nem tudnak felhalmozódni, a felszín felé mozogni, a talaj mindig felfrissül, megújul. Ebből a kis kitérőből következik az, hogy a mikulásvirág:

• kerüli a pangóvizet,
• állandó nedvességet, párát igényel,
• szenved a talaj káros sótartalmától.

Ezt a három tényt ismerve, és alkalmazva szinte garantált a siker. Nézzük, hogyan is gondozzuk.

A birtokunkba került virágot világos hűvös helyre állítsuk. Ez lehet egy hideg ablak, vagy fűtetlen üvegezett veranda stb. Ideális számára a 16-18 Celsius fokos helység. Erősen fűtött meleg, száraz levegőjű lakásokban halálra van ítélve. Javaslom, hogy ilyen helyekre abban a tudatban vásároljuk, hogy csak néhány napig díszít. Megfelelő hőfokú helységben cserepét állítsuk olyan közegre, ami folyamatosan párologtat, de az abban álló vízzel a növény, és a földje közvetlenül nem tud érintkezni. Ilyen közeg lehet az agyag granulátum, folyami kavics, mosott kvarchomok, többrétegű filc stb. Így tudjuk biztosítani számár a párás levegőt. Csak olyan gyakran öntözzük a virágot, hogy a földje ne legyen túl nedves, de ügyeljünk arra, hogy ki se száradjon. Egyszeri kiszáradás a növény életébe is kerülhet. Kéthetente tápoldatozzuk vízben oldott műtrágyával. Vagy a tápanyagot fokozatosan leadó műgyanta bevonatú korszerű tápokkal, amikből típustól függően havonta negyedévente, vagy félévente kell adagolni a földjébe.

Figyelmes gondozás mellett februárig megtartja színes leveleit. Február környékén azonban elkezdi hullajtani leveleit, ami természetes folyamat a mikulásvirágnál. Elkezd alulról felkopaszodni. Azért, hogy ezt megakadályozzuk, vágjuk vissza felére a növényt, és pihentessük. Csökkentsük az öntözést, hagyjuk abba a tápoldatozást, helyezzük hűvösebb, 10-15 Celsius fok közötti helyre. Egészen addig pihentessük így a virágot, amíg a kinti körülmények alkalmassá válnak számára. Ez valamikor május közepe táján érkezik el (bár a mai időjárási körülmények között, akár április elején is kánikula lehet).

Nyárra helyezzük ki a szabadba. Vállalkozó szellemű kertészek bátran kiültethetik a szabad földbe is. Az igényeit azonban sose hagyjuk figyelmen kívül. Tápdús, laza szerkezetű, jó vízelvezető képességű talaj, félárnyékos hely. Kerüljük a tűző napsugarakat, ez ugyanis károsítja a leveleket. Öntözzük és tápoldatozzuk rendszeresen. Az első hajtásokat vágjuk félbe, ezzel tovább dúsítjuk a bokrot, és megakadályozzuk, hogy túl nagy növénnyé fejlődjön. Ősz végére egy haragoszöld, dús lombú növénnyé fejlődik.

Ha nem ültetjük szabad földbe, akkor is szükséges nagyobb edénybe átültetni. Az átültetéshez vásároljunk számára megfelelő földkeveréket. Hasznos lehet, ha a cserép aljába apró szemű mosott kavicsot, vagy agyaggolyót szórunk néhány centi vastagságban.

Ahhoz hogy karácsonyra „virágba” boruljon 70 hosszú éjszakára van szüksége, azaz napi 14 órán át sötétben kell tartanunk. Ezt úgy érhetjük el, ha szeptember végétől minden este sötét helyre rakjuk és 14 óra hosszat ott tartjuk. Ne feledjük, hogy attól a pillanattól, hogy a házba visszük biztosítani kell számára a korábban már leírt hűvös, párás körülményeket.

Remélem sokaknak sikerülni fog megtartani és újra beszínesíteni a mikulásvirágát.