Sedum – varjúháj (magasabbra növő fajták hybrida, telephium, spectabile)

- Sedum hybrida – Varjúháj hibridek több faj keresztezésével létrehozott fajták csoportja 

- Sedum spectabile – Pompás varjúháj igénytelen, lassan növő, erőteljesen fásodó szárú ősszel virágzó dekoratív faj. 

- Sedum telephium – Magas növésű varjúháj hasonló alakú fajták képezik ezt az alakkört, tulajdonképpen több faj egy csoportba gyúrása. Lassan növő, fásodó szárú, gyönyörű lombozatú, késő nyári, őszi virágzású csoport. 

A varjúhájak egy viszonylag magasabbra (30-50) növő és ernyőszerű nagy virágot fejlesztő csoportját képezik a fenti fajok. Összefoglalva úgy is szoktam emlegetni őket, hogy a magas varjúhájak.

Különlegesek mert: 

- a varjúhájakon belül magasra nőnek 30-50 cm, 

- erős felfelé törő szárat fejlesztenek, amely végén hozzák virágzatukat, 

- nagy összetett látványos virágzatot képeznek sokféle színben, 

- nyár végén ősz elején virágoznak, ami több hétig is elhúzódik, ilyenkor már kevés nektárt adó virág van a kertekben, ezért pillangók, méhek, poszméhek is szeretik 

- virágzatuk, száruk tartós, ezért nem kell télre sem eltávolítani őket, megbarnulva, elszáradva is igen szépek, de a téli csapadéktól különleges látványt nyújtanak, 

- lombozatuk igen dekoratív, sötétzöld, világoszöld, sárga és fehértarka, bordó, halványrózsa, csokibarna színűek,

- nagyon jól társíthatók más évelő virágokkal, önálló évelőágyba, vagy vegyes virágágyba is kiválók, 

- igénytelenek,

- széles fajtaválasztékkal rendelkeznek,

- gyűjtők számára is kitűnő választás. 

Minden kertbe könnyen beilleszthetők. 

Árnyékot, vagy félárnyékot nem szeretik. Vastag, húsos, pozsgás lombozata, erős fásodó szára és húsos virágzata miatt a forróságot és rövidebb ideig tartó szárazságot is jól tűri. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne lenne szüksége rendszeres öntözésre. Igazán szépen napon, rendszeres öntözés mellett, könnyen melegedő, laza szerkezetű, tápdús talajon érzi jól magát. Ilyen helyen gyorsan eléri végleges méretét és bőségesen virágzik. Egyes fajtáknál szükség lehet kötözésre, mert a hatalmas virágfej eldönti a még nem fásodott szárat. 

Betegsége, kártevője nem nagyon ismert. Túlöntözve talajgombák tőrothatásd idéznek elő náluk. Fiatal korában a meztelencsiga szereti megrágni a lombozatát. Elsősorban szabadföldi évelő ágyakba, sziklakertbe ültessük, de egyes fajták kőedényekbe is mutatósak.

Telepítésük az év bármely szakában lehetséges, de legjobb a kora őszi, őszi időszak.

Néhány fajta és kép ízelítőnek.

Sedum autumn 'Charm'

Sedum hybrid 'Sensation Honey Gold'

Sedum spectabile 'Amber Red'

   

Sedum telephium 'Seduction Green Pink'

Sedum telephium 'Dark Magic'

Sedum telephium 'Red'

Sedum telephium 'Hab Gray'

Sedum telephium 'Matrona'

 

 

 

Sedum telephium 'Red Cauli'

Árnyékliliom-Hosta

Gyakran adódik kertünkben olyan terület, amely különleges környezeti adottságokkal rendelkezik. Hobbikertészek számára ezek az adottságok legtöbbször kellemetlenséget okoznak, mivel nehezen találják meg azokat a növényeket, amik az adott helyen is jól érzik magukat. Egyik ilyen környezeti elem a fény, aminek hiánya okoz gondokat a kerttulajdonosoknak. Ház közelében, fák alatt, melléképületek mellett, között bizony gyakran alakulnak ki árnyékos, félárnyékos kertrészek.

Az árnyokos területek beültetésére a legalkalmasabb az árnyéki évelő dísznövények. Szerencsére nagyon sok szép virág tagja ennek a csoportnak, de közülük is kiemelkedik az Árnyékliliom.

Az árnyékliliom őshazája Japán, de számos vadfaj honos Kínában és Koreában is. Fogadott hazája Anglia és Amerika. Igazi nemesítése és gyűjtése e két országban folyik intenzíven. Évente 30-50 új fajtája jelenik meg, melyeknek ára igen borsos, néhány száz dollártól egészen több ezer dollárig is terjedhet. Hazánkban ekkora kultúrája és gyűjtőszenvedélye nem alakult ki. A Nemzeti Hosta Gyűjteményünk Márton Péternek köszönhető, Ő 500-at meghaladó fajtából alakított ki igazi gyűjteményes kertet Nyíregyházán, melyet folyamatosan bővít. A világban 3000-et meghaladó faját, fajtáját és változatát tartják nyilván az árnyékliliomnak.

Növekedési mérete szerint öt kategóriába sorolhatók:

Óriások 70 cm feletti magasságot érnek el, találni köztük 1 méter magasra növőket is. Leveleik átmérője 50 cm is lehet. Nem ritka, hogy virágait 160 (Krossa Regal) centiméteres virágszáron hozzák. Szoliterként, vagy évelőágyak háttereként, vagy cserjefoltok lezárásaként használhatjuk őket.

Krossa Regal

Nagyok 45-75 cm közötti magasságot érnek el. Leveleik, virágszáruk némileg kisebb, mint az előző csoporté, növekedésük azonban még így is robusztus, ezért alkalmazási területük szintén az évelőágyak háttereként, vagy cserjefoltok lezárásaként lehetséges. (Sum and Substance)



Sum and Substance

Közepesek már elfogadható méretűek, 25-45 centiméter közé esik a magasságuk. Leveleik átmérője átlagos 20 centiméter körüli. Évelőágyakba könnyen beilleszthetők (Golden Tiara)


Golden Tiara

Kicsik előszobáját képezik a talajtakaró, vagy kúszó évelők kategóriájának. 15-25 centiméteres méretük nagyon barátságos, ezért alkalmazhatóságukon sem kell sokat gondolkodni. Évelőágyak szegélynövényeként, vagy évelőfoltok előterébe ültethetők. Dézsásba is könnyen nevelhetők, ezért árnyékosabb erkély és balkonkertek igazi díszei lehetnek. (Blue Cadet)


Blue Cadet

Minik igazi gyöngyszemek. Apró méretük miniatűr kertek, árnyas kőkertek elhelyezésére teszi őket alkalmassá. Nagyobb foltok, szőnyegszerű kiültetések is megoldhatók belőlük. (Sitting Pretty, Little Wonder)



Little Wonder





Sitting Pretty

  













Igazi díszük a levélzetük, ezért további csoportisításuk is a levél színe és mintázata alapján történik. Ez alapján az alábbi csoportokat különböztetjük meg:

Medio-variegaták, azaz az egyszínű, de világos levélt sötétzöld sáv szegélyezi. A levél színe a világos zöldtől a sárgán át egészen a fehérig terjedhet. (Cherry Berry)




Cherry Berry



Regal Splendor



Marginaták az előző csoport fordítottja, azaz a sötét színű levéllemezt világos színű szegély zárja le. A szegély sárga, fehér, vagy halványzöld, a levéllemez zöld, vagy kékes színű. (Regal Splendor)

Kékek esetében a levelek hamvaskékek, vagy szürkészöldek. (Camelot)

Camelot



August Moon



Sárgák, a levelek színe a sárgászöldtől az aranysárgáig terjed. Ez utóbbi igen figyelemreméltóan élénk szín tud lenni. (August Moon)

Zöldek, ami külön magyarázatot nem követel. (Black Hills, Baby Bounting, Venus Star, Albopicta)



Baby Bounting



És vannak az egyéb színűek. Például vannak a cirmosak, csíkosak (Green Marmalade), vagy zöld alapon fehér villanásokkal tarkítottak (Spilt Milk), és a nemesítésnek köszönhetően ki tudja még milyen színekkel meg nem jelennek a közeljövőben.



Green Marmalade

  



Spilt Milk



Az árnyékliliomok leveleinek nemcsak a színük, de alakjuk is igen formagazdag:

• szív (Sagae),
• kerek (Mohegan),
• ovális (Scooter),
• lándzsa (Bitsy Gold)
• szalag (Medusa)



Sagae



Mohegan





Scooter



Bitsy Gold



Medusa



Felületük lehet:

• sima (Invincible)
• erek mentén bemélyedő (Big Boy)
• gyűrt (Inniswood)
• kagylósan meghajlott (Abiqua Drinking Gourd)



Big Boy



Inniswood



Abiqua Drinking Gourd

 Levelükön és méretükön kívül némelyik virágai is mutatós. Színválasztékuk nem túl gazdag, de lehet fehér, halványkék, levendula, ibolyakék, lila, csíkos, és cirmos. Szimpla, telt és tömve-teltek. Egyesek illata nagyon erős. Fajtától függően nyár elejétől késő őszig virágoznak.

Gondozásuk nagyon egyszerű. Szerencsére nem igényes növények. Talajban nem válogatnak a homokos talajtól az agyagos földig mindenhol nevelhetők. Természetesen a jó minőségű talajban gyorsabban fejlődnek. Semleges, inkább enyhén savanyú földet szeretnek, ezért jól megélnek a fenyők alatt, rododendronok, erikák társaságában. A kezdeti öntözést meghálálják, néhány év alatt nagy tővé fejlődnek, amikor már a szárazságot is átvészelik. Fagyokra nem érzékenyek, mivel későn hajtanak ki, ezért a késő tavaszi fagyok sem tesznek kárt bennük. Egyes fajtái elviselik ugyan a tűző napot, de erősen napos helyen rosszul érzik magukat, igazi mutatós színeik nem alakulnak ki. Inkább a délelőtti nap érje őket, mint a délutáni. Ha mégis napos helyre kerülnek, akkor gondoskodjunk a gyakori öntözésükről. Kánikulai napokon akár többször is öntözzük őket. Legtöbb napot a sárga levelűek bírják. Talajukat takarjuk fenyőkéreggel, ami kellemes mikroklíma biztosítása mellett a talaj kémhatását is kedvezően befolyásolja, és látványnak sem utolsó.

Betegségük, kártevőjük alig akad. Szívrothadás akkor fordul elő, ha a fagy károsítani tudja a töveket, vagy pangó víz áll körülöttük. Sajnos a meztelen csigák fő fogásukként tartják nyilván őket. Ellenük muszáj védekezni.

A virágzás kezdeti lépései.

A virágzás a magasabb rendű növények csúcspontja. Mint minden élőlény, így a növények is törekednek fajuk fenntartására. A magasabb rendű növények ezt a leghatékonyabban a virágzással érik el. A virág megtermékenyül, majd magot érlel, ezáltal faját nemcsak egyszerűen továbbviszi, hanem megsokszorozza.

A növények nemcsak virágfejlesztéssel, és termésképzéssel biztosítják fajuk fennmaradását. Fejlesztenek olyan képleteket is, amik extrém külső környezeti hatásokat is könnyedén átvészelnek. Ilyenek a módosult gyökerek, vagy szárak.

A virág kialakulása nem egyszerű folyamat. Nagyon sok tényező összefüggése, hatása alapján alakul ki. Már a csíranövény kialakulásakor lejátszódnak olyan folyamatok, amik a virágzást megalapozzák.

A virágzáshoz vezető utat szakaszokra oszthatjuk. Ezekben a szakaszokban a növény a külső tényezőkre különösen érzékeny, s ezekre való reagálása váltja ki a virág-és termésképzést. Ehhez azonban egyéb feltételeknek is teljesülniük kell.

Öt ilyen szakaszt különböztetünk meg:

·         hő szakasz,

·         fényszakasz,

·         spektroszkópiai szakasz,

·         fényintenzitás szakasza,

·         tápanyag szakasz.

Az öt szakasz közül eddig kettőt tanulmányoztak behatóbban. Ez az öt szakasz nem azt jelenti, hogy egy növénynek mindegyiken át kell mennie, ahhoz, hogy virágozzon, hanem azt, hogy öt fő csoportba lehet besorolni azokat a tényezőket, amik hatására a növények virágot fejlesztenek. Természetesen előfordul, hogy egy növény virágképződésére több szakasz is hat, azonban nem ez a jellemző.  Az öt közül az elsővel, azaz a hő szakasszal foglalkozom részletesebben, mert ennek van a legtöbb behatása az Amarílisz virágképződésére.

Virág, virágkezdemény, virágzás, virágzat.

Milyen hasonló szavak mégis mennyire mást jelentenek. Fontos ismernünk, hogy melyik szó alatt mit értünk. Nekünk, kertészeknek nem az irodalmi meghatározás a fontos, hanem az, hogy amit az adott időben virág gyűjtőszó alatt látunk a növényünkön, milyen szakaszban van, mit igényel, vagy éppen mit nem igényel annak érdekében, hogy tovább tudjon fejlődni. Márpedig ezek az igények igencsak változnak.

 A virágzás folyamata két fő részből áll:

-          a virágkezdemények kialakulása,

-          a virág fejlődése, felnyílása.

A növények akkor képesek virágozni, ha felnőnek, azaz vagy elérnek egy bizonyos magasságot, vagy egy bizonyos kort. Ez fajonként változó. A virág fejlődése további szakaszokra bontható a:

-          embrionális virágrügy differenciálódásra,

-          egy látszólagos nyugalmi állapotra,

-          és a virágrészek gyors növekedésére, amit majd a virág felnyílása zár.

Nagyon érdekes a növények virágzása és az azt befolyásoló tényezők, és azok hatásai. Néhány érdekes kérdés:

-          Miért épp olyan színű lesz a virág? Mi tudja befolyásolni?

-          Minek a hatására alakulnak ki a virágok?

-          Mért pont annyi szirom alakul ki?

-          Mért pont akkor virágzik?

És még sorolhatnánk tovább. Egyszer a virágzás bővebb tárgyalására is sort kerítek.

Ez a cikk a virágkezdemény kialakulásával foglalkozik.

HŐ SZAKASZ

Röviden azt jelenti, hogy az egyéves, egyéves-áttelelő és a kétéves növények teljes életciklusuk teljesítéséhez, fiatal korban bizonyos ideig alacsony hőmérsékletet igényelnek. Tehát ahhoz, hogy virágozzanak hideghatás kell, hogy érje őket. Ennek a hideghatásnak a nagysága és időtartama fajonként eltérő. Azaz növényenként más-és más hőfokon eltérő hosszúságú ideig van szükség arra, hogy kialakuljon a virágkezdemény.

A hő szakaszt idegen néven vernalizációnak, vagy jarovizációnak is nevezzük. VERNUS=TAVASZ, JAROVE=TAVASZI GABONA.

A növények tudományos nevét latinul adják meg. Kertész szakemberek számára ez a latin név a biztosíték arra, hogy egy név alatt mindenki ugyanarra a növényre gondol. Hétköznapi nyelven egy növénynek akár ötven neve is lehet, ami szinte garancia a tévesztésükre, és akkor még nem is említettem a hasonló nevek összekeverését pl. aranyeső-aranyvessző, vagy liliomfa-tulipánfa.

A tudományos név többnyire három részre tagolódik. Primula denticulata ’Alba’

Az első a gyűjtőnév, nemzettségre, növénycsoportra utal, ez a vezetékneve a növénynek. Primula=Kankalinok. A második a csoporton belül zömében az adott növény egy tulajdonságára utal, itt a növény fogazott szélű levelére Denticulata=fogazott. A második tag a keresztnév. A harmadik pedig még konkrétabbá teszi a növényt, azaz az adott növény egy fajtájára, változatára utaló név, ami sokszor nem konkrét tulajdonságra utal, hanem a nemesítőjére, régebben ez is latin volt, ma már ritkábban. A harmadik részt mindig idézőjelek közé tesszük. Példánkban az Alba latin szó és fehéret jelent. A virág fehér színére utal. Tehát:

Primula denticulata ’Alba’=fehér virágú, fogazott levélszélű kankalin.

A hő szakaszról tömören az alábbiakat érdemes tudni:

1.       Nem minden áttelelő növény igényli. A tavasziak csak igen ritkán kívánják a meleg vernalizációt, ami azt jelenti, hogy a csírázás előtt, vagy alatt 10-12 ⁰C-ot 1-2 héten át igénylik.

2.       Néhány faj őszi és tavaszi jellegű növényként is viselkedik. Alkalmazkodnak a vidék klímájához. Hideg tavaszokon a rövid hideghatást igénylő őszi fajták is biztosan virágoznak, teremnek.

3.       Különböző fajoknak, különböző fejlődési stádiumban van szükségük a hő szakaszra. Azaz a hagymásoknak a hagymába visszahúzódva nyugalmi stádiumban, míg a kétéves (százszorszép, árvácska, nefelejcs stb.) növényeknek tőlevélrózsás állapotban, más fajoknak mag állapotban.

4.       Mesterséges hőkezelés esetén egyenletesebb csírázásra, virágzásra számíthatunk.

5.       A hő szakasz megszakítható, majd folytatható, az így többször adagolt hideghatások összeadódnak.

6.       A vernalizáció visszafordítható, azaz a hideghatásra kialakult pozitív hatást (kialakuló virágkezdemény) magas hőmérséklettel megsemmisíthetjük.

Amarílisz gazdák figyelem!

       A 6.-os pont nagyon fontos. Hiába alakul ki a hagymán belül a virágkezdemény, ha a virág fejlődésének elindulása előtt túl meleg helységbe visszük, és ott akarjuk virágzásra bírni, akkor könnyen előfordulhat, hogy csak sok levelet hoz, virágot pedig nem. Általában a tartósan 20 fok fölötti hőmérséklet fejt ki negatív hatást a virágzásra.

7.       A hő szakasz élettani folyamat, hatására a tenyészőcsúcsban mennek végbe folyamatok, tehát a tenyészőcsúcs alakul át virágkezdeménnyé, nem pedig egy új szerv keletkezik, hanem szöveti differenciálódás zajlik.

8.       Nem ismerjük a folyamat pontos biokémia lefolyását.

9.       Bizonyos esetekben a hideghatást ki lehet váltani hormonos (giberellines) kezeléssel, vagy állandó megvilágítással.

A többi szakasz tárgyalására most nem térek ki. Részletesebben még a fényszakaszról van ismerete a tudománynak. Ez is egy nagyon érdekes terület sok minden múlik a fényen is. Néhány közismertebb növény, melyek virágzását nagyban befolyásolja a fény: Mikulásvirág, Krizantém, Őszirózsa, Korallvirág, Pillangóvirág.

A zöldségfélék világából is hoznék egy érdekes példát a cikk végén. Biztos sokan ismerik már a vöröshagyma termesztés mesterfogásait. Van egy hároméves hagymatermesztés, amikor az első évben elvetik a magot, az kikel, és a nyár végére megfelelő méretű, és minőségű dughagymát nevel. Ezt a dughagymát egyes fajtáknál ősszel, másoknál tavasszal elduggatják és abban az évben szép nagyra nő a hagyma. Igen ám, de mi van akkor, ha virágot hoz, mert ugye a hagyma két éves és a második évben hozza a virágát. Ekkor bizony minél előbb ki kell törni a virágot, mert különben erre fordítja az energiát a növény, így a hagymatest kicsi marad. A hároméves hagymatermesztésnél elérik, hogy csak a harmadik évben hozzon virágot a hagyma. És mindezt a hőkezelés segítségével. A vernalizáció virágzásra gyakorolt pozitív hatását hőkezeléssel megfordítják (6. számú pont) Télen a dughagymát meleg helységben, bent a lakásban, közel a fűtéshez 25 fok felett tárolják, ami hatására visszafordul a virágkezdemény kialakulása, így a kiültetett dughagyma nem fog virágozni.

   Azt gondolom ez is csak azt erősíti, hogy érdemes a kertészkedés elméleti részével is ismerkedni.

A hunyor más néven Karácsonyi rózsa, vagy Krisztusgyökér

Botanikai neve feltehetően mérges voltára utal. A görögből származó elnevezés szerint hellein=ölni, bora=étel. A gyűszűvirághoz hasonló glikozidokat tartalmaz, amit szívgyógyászatban használnak.
A keresztény mondavilág szerint annak az istállónak a közelében figyeltek fel az emberek először erre a virágra, ahol Krisztus született.

 

A 16. századtól, főleg német nyelvterületen máig tartó hagyomány, hogy szentestén egy cserép karácsonyi rózsa fehér virágaival díszitik az ünnepi asztalt.
Karácsonyi rózsának is nevezték, mert a fekete hunyor (Helleborus niger) már nagyon korán virágzik, olykor már karácsony idején, s a szerelmes emberek ezzel kedveskedtek egymásnak a szent ünnep idején.

Már az ókorban is jól ismerték, de mint mérges növényt. A gallok például vadászaton ennek levébe mártották nyilaikat, s azt állították, hogy az így elejtett állat húsa sokkal finomabb. A görögök orvosságként használták. Olyan erős volt a hatóanyaga, hogy csak felnőtt férfiakat gyógyítottak vele. Sok más gyógyhatása mellett a dühöngést is gyógyította.

Valamennyi faj gyöktörzses évelő. A helleborus nemzettséghez 22 faj tartozik. Közülük a fontosabbak felsorolva:
Helleborus niger-Fekete hunyor
Helleborus x sternii-Rózsás hunyor
Helleborus torquatus-Díszes hunyor
Helleborus multifidus-Szabdaltlevelű hunyor
Helleborus argutifolius-Korzikai hunyor
Helleborus viridis-Zöld hunyor
Helleborus foetidus-Büdös hunyor
Helleborus dometorum-Kisvirágú hunyor
Helleborus odorus-Illatos hunyor
Helleborus lividus-Mallorcai hunyor
Helleborus purpurescens-Pirosló hunyor

Elterjedési területe: Fellelhetőségének központja a mediterrán térség, de előfordulnak még Kis-Ázsiában és a Kaukázusban is. Termesztőterülete nagyon kiterjedt, színgazdagsága és korai virágzása miatt nagyon kedvelt. Hazánkban is termesztik, de jelentősége nem olyan nagy, mint más európai kultúrákban.

Talajigénye: Általánosságban elmondható, hogy nedves, morzsalékos, jó levegő gazdálkodású, meszes, mélyrétegű, jó vízáteresztő képességű talajokat kedvel. Talajigénye fajtánként némileg eltérhet.
Fényigénye: Kora tavasszal virágzik, bokrok, fák alatt érzi jól magát, ezért félárnyékos helyet biztosítsunk neki.
Telepítésükre legjobb a nyár vége; augusztus-szeptember. Természetben is ilyenkor érnek be magjaik. Erős és húsos viszonylag hosszú gyökere miatt legalább két ásónyom mélységben kell meglazítani a talajt. Az ültető gödörbe szórjunk komposzttal kevert laza földkeveréket és mésztartalmú műtrágyát. Tőosztással a második évtől virágozhat, magvetéssel viszont csak négy év múlva virágzik. Virágot csak akkor fejleszt, ha jól érzi magát. A szaporítgatás helyett azt javaslom, hogy cserepes növényként szerezzük be a kertészeti árudákból.

Különféle méretben, ennek megfelelően eltérő árakon szerezhetők be, de mivel előneveltek már a beszerzés évében virágoznak. 350-500,-Ft-os áron lelhetők fel.

Cserepes hajtatásra is alkalmas. 15-20-as cserépben kell megfelelő méretű tővé nevelni, majd ősszel fagymentes helyen pihentetni. Novembertől mérsékelten meleg helységben, rendszeres öntözés mellett virágoztatjuk. Szép dísze lehet a karácsonyi asztalnak.
A képeket kedves kertész barátomtól, Szakszon Lászlótól vettem át.