A virágzás a magasabb rendű növények csúcspontja. Mint minden élőlény, így a növények is törekednek fajuk fenntartására. A magasabb rendű növények ezt a leghatékonyabban a virágzással érik el. A virág megtermékenyül, majd magot érlel, ezáltal faját nemcsak egyszerűen továbbviszi, hanem megsokszorozza.
A növények nemcsak virágfejlesztéssel, és termésképzéssel biztosítják fajuk fennmaradását. Fejlesztenek olyan képleteket is, amik extrém külső környezeti hatásokat is könnyedén átvészelnek. Ilyenek a módosult gyökerek, vagy szárak.
A virág kialakulása nem egyszerű folyamat. Nagyon sok tényező összefüggése, hatása alapján alakul ki. Már a csíranövény kialakulásakor lejátszódnak olyan folyamatok, amik a virágzást megalapozzák.
A virágzáshoz vezető utat szakaszokra oszthatjuk. Ezekben a szakaszokban a növény a külső tényezőkre különösen érzékeny, s ezekre való reagálása váltja ki a virág-és termésképzést. Ehhez azonban egyéb feltételeknek is teljesülniük kell.
Öt ilyen szakaszt különböztetünk meg:
· hő szakasz,
· fényszakasz,
· spektroszkópiai szakasz,
· fényintenzitás szakasza,
· tápanyag szakasz.
Az öt szakasz közül eddig kettőt tanulmányoztak behatóbban. Ez az öt szakasz nem azt jelenti, hogy egy növénynek mindegyiken át kell mennie, ahhoz, hogy virágozzon, hanem azt, hogy öt fő csoportba lehet besorolni azokat a tényezőket, amik hatására a növények virágot fejlesztenek. Természetesen előfordul, hogy egy növény virágképződésére több szakasz is hat, azonban nem ez a jellemző. Az öt közül az elsővel, azaz a hő szakasszal foglalkozom részletesebben, mert ennek van a legtöbb behatása az Amarílisz virágképződésére.
Virág, virágkezdemény, virágzás, virágzat.
Milyen hasonló szavak mégis mennyire mást jelentenek. Fontos ismernünk, hogy melyik szó alatt mit értünk. Nekünk, kertészeknek nem az irodalmi meghatározás a fontos, hanem az, hogy amit az adott időben virág gyűjtőszó alatt látunk a növényünkön, milyen szakaszban van, mit igényel, vagy éppen mit nem igényel annak érdekében, hogy tovább tudjon fejlődni. Márpedig ezek az igények igencsak változnak.
A virágzás folyamata két fő részből áll:
- a virágkezdemények kialakulása,
- a virág fejlődése, felnyílása.
A növények akkor képesek virágozni, ha felnőnek, azaz vagy elérnek egy bizonyos magasságot, vagy egy bizonyos kort. Ez fajonként változó. A virág fejlődése további szakaszokra bontható a:
- embrionális virágrügy differenciálódásra,
- egy látszólagos nyugalmi állapotra,
- és a virágrészek gyors növekedésére, amit majd a virág felnyílása zár.
Nagyon érdekes a növények virágzása és az azt befolyásoló tényezők, és azok hatásai. Néhány érdekes kérdés:
- Miért épp olyan színű lesz a virág? Mi tudja befolyásolni?
- Minek a hatására alakulnak ki a virágok?
- Mért pont annyi szirom alakul ki?
- Mért pont akkor virágzik?
És még sorolhatnánk tovább. Egyszer a virágzás bővebb tárgyalására is sort kerítek.
Ez a cikk a virágkezdemény kialakulásával foglalkozik.
HŐ SZAKASZ
Röviden azt jelenti, hogy az egyéves, egyéves-áttelelő és a kétéves növények teljes életciklusuk teljesítéséhez, fiatal korban bizonyos ideig alacsony hőmérsékletet igényelnek. Tehát ahhoz, hogy virágozzanak hideghatás kell, hogy érje őket. Ennek a hideghatásnak a nagysága és időtartama fajonként eltérő. Azaz növényenként más-és más hőfokon eltérő hosszúságú ideig van szükség arra, hogy kialakuljon a virágkezdemény.
A hő szakaszt idegen néven vernalizációnak, vagy jarovizációnak is nevezzük. VERNUS=TAVASZ, JAROVE=TAVASZI GABONA.
A növények tudományos nevét latinul adják meg. Kertész szakemberek számára ez a latin név a biztosíték arra, hogy egy név alatt mindenki ugyanarra a növényre gondol. Hétköznapi nyelven egy növénynek akár ötven neve is lehet, ami szinte garancia a tévesztésükre, és akkor még nem is említettem a hasonló nevek összekeverését pl. aranyeső-aranyvessző, vagy liliomfa-tulipánfa.
A tudományos név többnyire három részre tagolódik. Primula denticulata ’Alba’
Az első a gyűjtőnév, nemzettségre, növénycsoportra utal, ez a vezetékneve a növénynek. Primula=Kankalinok. A második a csoporton belül zömében az adott növény egy tulajdonságára utal, itt a növény fogazott szélű levelére Denticulata=fogazott. A második tag a keresztnév. A harmadik pedig még konkrétabbá teszi a növényt, azaz az adott növény egy fajtájára, változatára utaló név, ami sokszor nem konkrét tulajdonságra utal, hanem a nemesítőjére, régebben ez is latin volt, ma már ritkábban. A harmadik részt mindig idézőjelek közé tesszük. Példánkban az Alba latin szó és fehéret jelent. A virág fehér színére utal. Tehát:
Primula denticulata ’Alba’=fehér virágú, fogazott levélszélű kankalin.
A hő szakaszról tömören az alábbiakat érdemes tudni:
1. Nem minden áttelelő növény igényli. A tavasziak csak igen ritkán kívánják a meleg vernalizációt, ami azt jelenti, hogy a csírázás előtt, vagy alatt 10-12 0C-ot 1-2 héten át igénylik.
2. Néhány faj őszi és tavaszi jellegű növényként is viselkedik. Alkalmazkodnak a vidék klímájához. Hideg tavaszokon a rövid hideghatást igénylő őszi fajták is biztosan virágoznak, teremnek.
3. Különböző fajoknak, különböző fejlődési stádiumban van szükségük a hő szakaszra. Azaz a hagymásoknak a hagymába visszahúzódva nyugalmi stádiumban, míg a kétéves (százszorszép, árvácska, nefelejcs stb.) növényeknek tőlevélrózsás állapotban, más fajoknak mag állapotban.
4. Mesterséges hőkezelés esetén egyenletesebb csírázásra, virágzásra számíthatunk.
5. A hő szakasz megszakítható, majd folytatható, az így többször adagolt hideghatások összeadódnak.
6. A vernalizáció visszafordítható, azaz a hideghatásra kialakult pozitív hatást (kialakuló virágkezdemény) magas hőmérséklettel megsemmisíthetjük.
Amarílisz gazdák figyelem!
A 6.-os pont nagyon fontos. Hiába alakul ki a hagymán belül a virágkezdemény, ha a virág fejlődésének elindulása előtt túl meleg helységbe visszük, és ott akarjuk virágzásra bírni, akkor könnyen előfordulhat, hogy csak sok levelet hoz, virágot pedig nem. Általában a tartósan 20 fok fölötti hőmérséklet fejt ki negatív hatást a virágzásra.
7. A hő szakasz élettani folyamat, hatására a tenyészőcsúcsban mennek végbe folyamatok, tehát a tenyészőcsúcs alakul át virágkezdeménnyé, nem pedig egy új szerv keletkezik, hanem szöveti differenciálódás zajlik.
8. Nem ismerjük a folyamat pontos biokémia lefolyását.
9. Bizonyos esetekben a hideghatást ki lehet váltani hormonos (giberellines) kezeléssel, vagy állandó megvilágítással.
A többi szakasz tárgyalására most nem térek ki. Részletesebben még a fényszakaszról van ismerete a tudománynak. Ez is egy nagyon érdekes terület sok minden múlik a fényen is. Néhány közismertebb növény, melyek virágzását nagyban befolyásolja a fény: Mikulásvirág, Krizantém, Őszirózsa, Korallvirág, Pillangóvirág.
Azt gondolom ez is csak azt erősíti, hogy érdemes a kertészkedés elméleti részével is ismerkedni.
A zöldségfélék világából is hoznék egy érdekes példát a cikk végén. Biztos sokan ismerik már a vöröshagyma termesztés mesterfogásait. Van egy hároméves hagymatermesztés, amikor az első évben elvetik a magot, az kikel, és a nyár végére megfelelő méretű, és minőségű dughagymát nevel. Ezt a dughagymát egyes fajtáknál ősszel, másoknál tavasszal elduggatják és abban az évben szép nagyra nő a hagyma. Igen ám, de mi van akkor, ha virágot hoz, mert ugye a hagyma két éves és a második évben hozza a virágát. Ekkor bizony minél előbb ki kell törni a virágot, mert különben erre fordítja az energiát a növény, így a hagymatest kicsi marad. A hároméves hagymatermesztésnél elérik, hogy csak a harmadik évben hozzon virágot a hagyma. És mindezt a hőkezelés segítségével. A vernalizáció virágzásra gyakorolt pozitív hatását hőkezeléssel megfordítják (6. számú pont) Télen a dughagymát meleg helységben, bent a lakásban, közel a fűtéshez 25 fok felett tárolják, ami hatására visszafordul a virágkezdemény kialakulása, így a kiültetett dughagyma nem fog virágozni.
